ÚJÉV a különbözö világvallásokban
01.10.11
Fellowship of Interreligious Dialogue (FID)
09.22.10
A Vatikáni rádióban szó esett Abdul Fattah Munif: “A Test az Iszlám tanításainak tükrében” című előadásáról, amit a XXII. biblikus konferencián tartott Szegeden 2010. szeptember 11-én.
A konferenciáról Benyik György prof. nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak:
http://212.77.9.15/audio/ra/00226515.RM
http://www.oecumene.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=422460
Az előadás szövegének vázlata a következő linken érhető el:
http://www.congresstravel.hu/uploads//biblikus2010/abdul_fattah_munif.doc
vagy tovább olvasva: Tovább olvasom »
08.11.10
Az iszlám nem csupán a muszlimok egymás közötti diskurzusát teszi kötelezővé. A Korán arra ösztönzi Mohamed Prófétát, hogy példát mutatva követőinek, folytasson párbeszédet a nem-muszlimokkal is. A párbeszédnek ezt a fajtáját nevezzük vallásközi párbeszédnek. A vallásközi párbeszéd kultúrát, gyakorlatot és olyan intézményeket igényel, melyek gondoskodnak eszközeiről, a védelméről, és gyarapításáról.
11.13.09
A bahá’í vallás
A bahá’í vallás Alapítója, Bahá’u’lláh, perzsa nemesi családból származott. 1817-ben született Teheránban, Mírzá Husszein Alí néven. 1844-ben csatlakozott a bábí valláshoz, mely a síita iszlám messianisztikus várakozását teljesítette be. 1852-ben bebörtönözték. Ettől kezdve egész életében megpróbáltatásoknak volt kitéve, és száműzetésben élt. Először Bagdadban töltött tíz évet (1853-1863), ahol újjászervezte az üldöztetés miatt megtört közösséget. Majd Isztambulban (1863) és Edirnében (1863-1868) élt, ahol elkezdte tanításai kifejtését és kodifikálását. Edirnéből intézte üzeneteit Európa és a Közel-Kelet nagy uralkodóihoz. 1868-ban a perzsa kormány nyomására a szentföldi Akkóba száműzték tovább, ahol először a börtönben, majd a városban, és végül a város környékén élt. Itt hunyt el 1892-ben. Sírja Akkó mellett, a Bahjí nevű udvarházban található.
A bábí-bahá’í hit 1844-ben született Iránban. Alapítója a Báb (Kapu) volt, aki egy új vallást hozott a világba, és azt tanította, hogy el fog jönni egy Nálánál sokkal nagyobb vallásalapító. A Bábot tanításai miatt 1850-ben kivégezték. Bahá’u’lláh 1853-ban, a börtönben kapta meg az isteni üzenetet, hogy Ő az, Akiről a Báb beszélt. 1863-ban jelentette be hivatalosan is küldetését a hívőknek – ettől kezdve nevezzük a vallást bahá’í hitnek.
Bahá’u’lláh halála után a bahá’í közösséget legidősebb fia, ‘Abdu’l-Bahá vezette (1892-1921), Akit a bahá’iok példaképüknek tekintenek. ‘Abdu’l-Bahá két nagy nyugati utazást tett, és 1913-ban Magyarországra is ellátogatott.
Halálakor a közösség vezetését unokájára, Shoghi Effendire ruházta (1921-1957). A bahá’í közösség az ő idejében vert gyökeret a világ számos részén.
Shoghi Effendi halála után került először megválasztásra (1963) a Bahá’u’lláh és ‘Abdu’l-Bahá írásaiban már előre vetített testület, az Igazság Egyetemes Háza, a közösség jelenlegi vezetője, amelynek kilenc tagját ötévente választják.