1. Ki a vallása alapítója (rövid életrajzzal)?

Az iszlám alapítója Mohamed próféta (arabul Muhammad), aki a hatodik században született az arábiai Mekkában, i.sz. 570 körül. Apját (Abdullah) még születése előtt, édesanyját (Ámina) ötéves korában vesztette el. Árvaként nőtt fel, előbb nagyapja, majd annak halála után nagybátyja (Abú Tálib) gondoskodott a gyermek Mohamedről, aki ifjú korában pásztorkodással, majd kereskedéssel foglalkozott. Huszonöt évesen feleségül vette az özvegy Khadídzsát, aki ekkor negyven éves volt. Hat gyermeke született tőle, két fiú és négy leány.

Egyszerű arab embernek számított, nemzettsége körében mégis közkedvelt, tisztelettel övezett személy volt őszintesége, megbízhatósága, és becsületessége miatt. Mohamed próféta nem tanult meg írni-olvasni, saját nyelvén kívül más nyelven nem beszélt, akárcsak az akkori arabok túlnyomó része.

Családjának élt, és szabadidejében szeretett elvonulni, elmélkedni a világ dolgain; minden évben egy időre felköltözött a mekkai Hirá barlangba, ahol kereste a vallási megtisztulást és így próbált közeledni Istenhez.

Tovább olvasom »

Kereszténység:

a római katolikus és az evangélikus felekezet

1. A zsidóság legnagyobb alakja Mózes, a kereszténység pedig e vallásból nőtt ki. A keresztény vallás a názáreti Jézus Krisztus életéhez kötődik, aki az első század első felében tanító zsidó rabbi volt.

A vallás tulajdonképpeni megalapítójának sokan egyik tanítványát, Szent Pál apostolt tartják, aki maga is zsidó rabbi volt. A keresztény Egyház első vezetőségét a Pállal kiegészült tizenkét apostol alkotta, valamennyien zsidók.

Jézus Krisztust a keresztények a zsidóság által is várt Megváltóként tisztelik, Akinek (második) eljövetelére zsidóság, kereszténység és iszlám egyaránt várakozással tekint. Jézus Krisztus életében számos csodát tett, tanított, betegeket gyógyított, kivégzése után pedig föltámadt, megjelent a tanítványainak, majd mennybe ment.

A kereszténység hitvallása szerint Jézus Krisztus az egyetlen Isten három személyének egyike az Atyával és a Szentlélekkel együtt; teljesen ember és teljesen Isten, Akiben e két természet egységet alkot.

Tovább olvasom »

Unitárizmus

Hisszük, hogy mindannyian az egy Isten gyermekei vagyunk, és így egymásnak is testvérei. A vallási és hitkülönbségek az embereknek az egy és közös Istenről alkotott különböző nézeteiből adódnak.

A teljességnek, az Isteni valóságnak mindannyian csak kis részét, egy szeletét ismerhetjük és foghatjuk föl, ezért is rendkívül fontos a vallásközi párbeszéd. Csak a vallási fölfogások összessége adhatja Isten teljes ismeretét és megértését.

Az unitárius vallás alapítója DÁVID Ferenc, aki 1520­ban született Kolozsvárott. Iskoláit ott, Gyulafehérvárt, Wittenbergben és Frankfurtban végezte. 1551­ben mint iskolaigazgató s lelkész működött Besztercén, Péterfalván és Kolozsvárott. 1555­ben kolozsvári római katolikus papnak nevezték ki.

Tovább olvasom »

Krisna­tudat

1. A Krisna­hívők szerint Krisna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Eredeti, (örök, tudással és boldogsággal teli) transzcendentális alakjában – kékesfekete bőrű, elbűvölő, fuvolázó fiúként – mindig lelkivilágbeli lakhelyén tartózkodik. Személyes kiterjedésein és energiáin keresztül azonban egyszerre mindenhol jelen van, és mindenről tud.

A „Krisna” név arra utal, hogy Ő mindenki számára vonzó; Ő a legfölsőbb élőlény, Aki minden más dolog forrása, Neki Magának azonban nincs más eredete; Ő az anyagi és a lelki világ, minden energia és tudás oka; Belőle származik minden egyes lélek is.

A Krisna­tudat Nemzetközi Szervezetét (ISKCON) Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda (1896–1977) alapította 1966­ban. E világvallás célja az, hogy Srí Csaitanja Maháprabhu tanításai az egész világon elterjedhessenek.

Sríla Prabhupáda tehát nem egy új vallást alapított, hanem egy olyan világméretű szervezetet hozott létre, mely a világ minden részén lehetőséget nyújt az embereknek a vaisnava bölcselet megismerésére és az ezen alapuló vallásos életmód gyakorlására.

Tovább olvasom »