tisztelettel meghívja Önt az alábbi kötet bemutatójára:

Tekintettel

Vallásközi segédkönyv

Szerkesztette: Nagypál Szabolcs (Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2012.)

Helyszín: Párbeszéd Könyvesbolt (1085 Budapest, Horánszky utca 20.)

Időpont: 2012. június 12. (kedd), 17.30

A könyvet méltatja: 

Dr. Sonkoly Gábor (Rádhánátha dásza)

az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszékvezetője, habilitált egyetemi docens 

Dr. Fischl Vilmos

a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) főtitkára,evangélikus lelkész

Hozzászólások:

a zsidóság, az iszlám, a bahá’í vallás, a buddhizmus és a Brahma Kumaris egy-egy képviselője

Mindenkit szeretettel várunk!

Honlapunk: www.vallaskoziparbeszed.hu

A nyilatkozathoz bárki csatlakozhat az alábbi Facebook-oldalon:
http://www.facebook.com/pages/Eml%C3%A9kezz%C3%BCnk-egy%C3%BCtt-a-toulouse-i-%C3%A1ldozatokra/207059812733149
< http://chabad.mailad.eu/lists/lt.php?id=LhgAA18AVQoGTVEPVxgCUQMN >
Az alábbiakban olvashatják a nyilatkozat szövegét. 

NYILATKOZAT

Március 20-án a franciaországi Toulouse-ban egy ámokfutó gyilkos meggyilkolt négy embert. A három kisgyermeknek és egy felnőtt férfinak zsidó vallásuk miatt kellett meghalniuk. Nem ismerték gyilkosukat, aki szintén a vallása nevében ölt. A borzalmas és értelmetlen gyilkosság megrázta egész Európát, sokan a gyűlölet továbbgyűrűzésétől tartanak. Vannak, akik a bűnösök és uszítóik helyett magát az iszlám vallást és híveit bélyegzik meg, -­ gyakran szintén vallási köntösbe öltöztetve mondandójukat.

Ez el kell hogy gondolkoztasson minden jó érzésű embert, de különösen azokat, akik Ábrahám Istenében hisznek. Európa és a Földközi-tenger medencéjének semelyik egyistenhívő vallása nevében nem magyarázható hasonló tett, és hasonló gyilkos indulatok. Aki ártatlan embereket, főleg gyermeket öl, az vallása ellenében cselekszik. Aki emiatt egy másik vallás hívei ellen uszít, szintén saját vallása ellenében beszél.

Az iszlám, akárcsak a judaizmus és a kereszténység egyaránt a béke és a tolerancia vallásai. Zsidók, keresztények és muszlimok közösen valljuk, hogy egyetlen ember élete egyenértékű az egész emberiség életével, így aki egy embert megöl, az olyan, mintha az emberiséget pusztította volna el.

A toulouse-i áldozatok értelmetlen halála szomorú, de fontos alkalom arra, hogy újra kimondjuk: az antiszemitizmus, az iszlám- és keresztényellenesség ellentétesek közös szellemi gyökereinkkel. Vitáinknak, ha vannak, a párbeszéden és az egymás megértésére törekvésen kell alapulniuk.

A zsidók halottaikra nem virággal, hanem a sírjukra tett kavicsokkal emlékezek. A kavicsok azt üzenik az arra járóknak, hogy az elhunytak emléke tovább él. Minél többen emlékezünk az ártatlanul meggyilkoltakra, annál kevesebb helye lesz a világban az indokolatlan gyűlöletnek. Arra kérünk mindenkit, aki elutasítja a vallási intoleranciát, és egyetért közös nyilatkozatunkkal, fejezze ki egyetértését az internet adta lehetőségekkel, s ossza meg másokkal is e sorokat!

Aki békét szerez a magasságban, Ő teremtsen békét számunkra, s mondjátok együtt: úgy legyen!

5772. Niszán 6.
Dr. Köves Slomó
vezető rabbi
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

2012. március 29.
Dr. Várszegi Asztrik OSB
főapát
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság

1433. Dzsumáda l-úla 6.
Sulok Zoltán Szabolcs
elnök
Magyarországi Muszlimok Egyháza

A vallásközi segédkönyvünk egy új műfajt honosít meg magyar nyelven: tizenkét hónapra lebontva egy teljes év lelkiségi és teológiai vallásközi zarándoklatához kínál elmélyítő kérdéssorokat, és főként szemelvényeket a vallások szent irataiból.

Bővebben …

Budapest, 2012. február 27., hétfő (MTI) – Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.

Egyházként működhet tovább a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet (a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség).
A lista egyetlen ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága február elején javasolt: a testület a muszlim vallási közösségek közül kizárólag a Magyar Iszlám Közösség elismerését indítványozta, a fideszes Demeter Zoltán viszont jelezte, hogy az a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen nemrég kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezetben jelenik meg, így – a képviselő módosító indítványának elfogadásával – a lajstromban is ez szerepel.
A vallásügyi bizottság előzőleg a kérelmezők tevékenységével, tanításával és múltjával összefüggő feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte. Az akadémia azonban nem nyilvánított véleményt, mondván, a vizsgálat nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség.
A parlament – szintén a szakbizottság előterjesztésére – egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van a többi között az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá’i Közösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.
A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus – Lanczendorfer Erzsébet és Varga László – tartózkodott.
A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal 14 egyházat ismertek el, rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.
A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges változásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban.
A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt. Ezzel a Ház, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el.
Azok a vallási közösségek, amelyek kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítették el egyházi státuszukat, arról a parlament február végéig dönthetett. Az újbóli nyilvántartásba vételüket nem kezdeményező vallási közösségek egyesületként működhetnek, de nekik március 1-jéig regisztrációs kötelezettséget írtak elő, ellenkező esetben jogutód nélkül megszűnnek.
A törvény alapján a parlament vallásügyi bizottsága terjeszt elő javaslatot a Háznak az egyházi elismerésről szóló kérelmek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az egyházzá nyilvánítás feltételei között az szerepel, hogy a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végezzen, tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa legyen, tevékenysége ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában Magyarországon.

bbd \ bzt

MTI 2012. február 27., hétfő 18:47

]]> http://www.vallaskoziparbeszed.hu/2012/01/16/vpt-talalkozo-a-dialogus-platform-szekhazaban/feed/ 0 http://www.vallaskoziparbeszed.hu/2012/01/11/dr-r-nagypal-szabolcs-jogasz-vallastudos-es-teologus/ http://www.vallaskoziparbeszed.hu/2012/01/11/dr-r-nagypal-szabolcs-jogasz-vallastudos-es-teologus/#comments Wed, 11 Jan 2012 13:21:31 +0000 admin http://www.vallaskoziparbeszed.hu/?p=578 A Magyar Tudományos Akadémia elnöke várhatóan február 3-ig tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát arról, hogy az egyházként való elismerésre kérelmet beadó 32 felekezet közül melyik felel meg az egyházügyi törvény feltételeinek. Pálinkás József, az MTA elnöke az általa kezdeményezett egyháztörténeti és vallástudományi elnöki bizottság tagjainak véleményére alapozva foglal majd állást, s ezt közli az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságával. 
A január 1-jén hatályba lépett egyházügyi törvény úgy rendelkezik, hogy egyesületek egyházként történő elismertetésére az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága jogosult törvényjavaslatot előterjeszteni – írták. Utaltak arra is, hogy az Országgyűlés bizottsága az eljárásrend részeként kéri az MTA elnökének állásfoglalását bizonyos, az egyházügyi törvényben meghatározott feltételek fennállásáról.

A december 30-án megszavazott jogszabállyal tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat, amelyeket a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Azok a vallási közösségek, amelyek nem kerültek be ebbe a listába, de tavaly december 20-ig kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament.

A többi, korábban egyházként működő, de újbóli nyilvántartásba vételét nem kezdeményező vallási közösség egyesületként működik az év elejétől. Ugyanakkor e szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget ír elő a törvény, amely alapján 2012. február végéig kezdeményezniük kell az egyesületként történő nyilvántartásba vételüket. Amennyiben ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.

A Fővárosi Hírhatár szakember véleményét kérte az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Így alább Dr.r. Nagypál Szabolcs jogász, vallástudós és teológus, az ELTE ÁJK adjunktusa, a pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézet tudományos főmunkatársa, a Vallásközi Párbeszéd Társaságának elnöke.

A vallások fontos dolgok, és jelentősen gazdagítják egy adott ország kultúráját, polgárainak lelki egészségét. Éppen azért, mert komoly és igényes jelenségekről van szó, a jogrendszernek is felelősségteljesen, igényesen kell hozzájuk állni. Az olyan szabályozás, amely nem képes kiszűrni, hogy melyik közösség veendő vallási értelemben komolyan, és melyik kísérel meg csupán visszaélni a vallási ranggal, nem látja el kellően a föladatát.

A három klasszikus hatalmi ág közül kettő merül föl a kortárs demokráciákban, mint amely elláthatja az igényes szűrés sokszor nem könnyű föladatát: a törvényhozó, illetve a bírói hatalom. Az elmúlt két évtized a bírói rendszer kezébe adta az egyházak nyilvántartásba vételének föladatát, ugyanakkor nem látta el őket segítséggel arra vonatkozóan, hogy a formai követelményeken túl milyen tartalmi összetevők kellenek ahhoz, hogy a vallás fogalma ne járatódjék le. Mindez káoszhoz és köznevetséghez vezetett vallási téren, hiányzott ugyanis annak biztosítéka, hogy tényleg csak vallási jellegű közösségek kerüljenek be a nyilvántartásba.

A jelen szabályozás némely vallási közösségnél egyértelműnek látta a vallási jelleg meglétét (furcsa és visszás lett volna például a már az államalapításban kulcsszerepet játszó római katolikus egyháztól bekérni papírokat arról, hogy igazolják a vallási tevékenységüket), mások esetében pedig ennek bemutatását kérte. Lehet vitatkozni arról, hogy egyesek miért kerültek be rögtön az első törvénybe, mások pedig miért csak a második vagy következő törvényekben szerepelnek, de fél év távlatából, amikor megnyugtatóan rendeződik majd a három-négy tucat valóban vallási közösség jogi helyzete, ezek nem tűnnek majd fontos dolgoknak. Az új szabályozás szerint törvényben hirdetik majd ki kinek-kinek az egyházzá nyilvánítását, ami külön ünnepélyességet, rangot ad az eseménynek, amint az a vallási közösségek társadalmi jelentőségéhez méltó.

Az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága – nagyon helyesen – nem kívánta magára vállalni a vallási jelleg tartalmi vizsgálatát, illetve annak teljes felelősségét, hanem a Magyar Tudományos Akadémiát is bevonta a folyamatba, akit állásfoglalásra kért föl. Három szakmai kérdésben kell állást foglalnia az MTA e célból létrejövő bizottságának: a vallási tevékenység, a hitvallás és a szertartás, valamint a százéves nemzetközi működés kérdésében (ez utóbbi egyébként vagylagos föltétel, mert húszévi magyarországi jelenlét is elegendő).

A folyamat nyomán az remélhető, hogy az ökumenikus párbeszédben (különösen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa keretében) már évtizedek óta jelenlévő keresztény felekezetek, így a metodista vagy az anglikán közösség; illetve a honi vallásközi párbeszéd elkötelezett résztvevői (például a Vallásközi Párbeszéd Társasága tagjaként), így az iszlám, a baháj vallás, a Krisna-tudat, vagy a buddhizmus hamarosan újra jogi értelemben is egyháznak számít.

A lehetőség egyébként a jövőben is nyitott, így amint egy új vagy újonnét megjelenő vallási közösség megérik, megerősödik annyira, hogy nyilvántartásba vétesse magát, ezt bármikor kérvényezheti. Ha pedig e törvény bizonyos hagyományokat arra sarkall, hogy összefogjanak, és egységes intézményt vagy valamilyen ernyőszervezetet létrehozva közösen próbáljanak meg megfelelni a föltételeknek, az még a vallásokon belüli egységmozgalmaknak, illetve a vallások közötti párbeszédnek is hasznára válik.

Forrás:  http://www.fovarosi-hirhatar.hu/hir/ki-dont-az-egyhazakrol

]]> http://www.vallaskoziparbeszed.hu/2011/12/06/vpt-latogatasa-a-budapest-mecsetben-2011-12-05-en/feed/ 0 http://www.vallaskoziparbeszed.hu/2011/12/02/a-belso-hang/ http://www.vallaskoziparbeszed.hu/2011/12/02/a-belso-hang/#comments Fri, 02 Dec 2011 20:02:48 +0000 admin http://www.vallaskoziparbeszed.hu/?p=545 “A világban és életünkben levő belső nyugalom hatásának feltárása” címmel lelkigyakorlatot rendeztek 2011. július 27-31 között Oxfordban (Anglia).

18 országból 35 fő gyűlt össze a buddhista, keresztény, hindu, zsidó és muszlim vallásokból …

35 people from 18 countries from Buddhist, Christian, Hindu, Jewish and Muslim faiths gathered for The Inner Voice, a retreat to explore the impact of inner stillness in our lives and in the world.

The retreat was chaired by Revd Marcus Braybrooke, President of the World Congress of Faiths and Sister Jayanti, European Director of the Brahma Kumaris.  Participants included The Archbishop of Capetown, Dadi Janki (Brahma Kumaris), Swami Agnivesh (National Integration Council of India), Yehuda Stolov (Interfaith Encounter Association, Israel) and many others working for social betterment in their countries.

The retreat took participants into an ever deepening journey of listening to the inner self, listening to the Divine and listening to the voice of humanity.

There were contributions from different faith perspectives; a Canon of the Episcopal Church in the US asked which of the many voices of the self do I listen to?  The voice that wants recognition, the voice that is afraid, the voice that comes from fear of death or the voice of desires?  These voices drown the still small voice within, the voice of God.  The God who whispers to me and reminds me is the God of forgiveness and abundance.

A prominent Swami from India spoke of his realization that God is not in the idols but in the universe and in the face of love, compassion, truth and justice.  As a great social activist he spoke of the need for a spiritual model of development.  “Spirituality is a movement; if not then it degenerates into a monument!”

A professor of comparative religion from the UK spoke of the expansiveness of the presence of God and the deep strength needed to trust in life – life is a process greater than all of us.  The head of an interfaith organization in Israel spoke of how we are banging our head against a wall trying to find God and yet we do not know how to use the door to go inside.  If I see a relationship that is not based on love then it is my duty to make it better.

/2

A prominent church leader from South Africa spoke of how God is not finished with us.  God is continuing to reveal himself.  He questioned, ‘how do I intervene without revenge?’  There is a God who belongs to all of us and to whom we all belong.  A Won Buddhist leader from South Korea (now living in the US) spoke of nourishing our divine nature and the transformative power of silence.  “The clouds come and go but the sky never changes.”

A Rabbi, who has worked all his life for peace, spoke of how when we can include everyone with an inner source of dignity, then together we constitute the image of God.  “It is often difficult to live with God but even more difficult to live without God.”

Dadi Janki shared that to listen to my inner voice; the heart that has been hurt has to heal.  She spoke of the importance of patience, tolerance and contentment.  The ability to tolerate brings a sense of belonging.  God is truth, God is love.  The purpose of all of us coming together is to know what truth is and to serve others.  “Make power into truth and truth into power.”

There were stories of inspiration from a Catholic Father from Brazil who has turned around the lives of thousands of street children in Sao Paulo, of an analyst who works at the International Criminal Court at The Hague on the evidence for war crimes and of a women who worked for many years at the Anne Frank House of Amsterdam when it was first opened to the public.

As well as an evening concert at the Retreat Centre, the group was also hosted by Christ Church Cathedral and College, Oxford University.